A mérési bizonytalanságot befolyásoló tényezők -ISO 2360

A bevonat vastagságának mérése
NEMZETKÖZI SZABVÁNY
ISO 2360

5 A mérési bizonytalanságot befolyásoló tényezők

5.1 Bevonat vastagsága

A mérési bizonytalanság a módszer velejárója. Vékony bevonatok esetében ez a mérési bizonytalanság (abszolút értékben) állandó, független a bevonat vastagságától, és egyetlen mérésnél legalább 0,5 μm. A 25 μm-nél vastagabb bevonatok esetében a bizonytalanság a vastagsághoz viszonyítva lesz, és megközelítőleg ennek a vastagságnak egy állandó része.

5 μm vagy annál kisebb bevonatvastagság mérésénél a seve átlagaral méréseket kell végezni.

Előfordulhat, hogy 8 μm-nél kisebb vastagságú bevonatok mérésekor nem lehet elérni a 3. pontban meghatározott mérési bizonytalanságot.

5.2 Az alapanyagok elektromos tulajdonságai

Az örvényáramú műszerekkel végzett méréseket befolyásolhatja az alapfém elektromos vezetőképessége, amely az anyag összetételének és hőkezelésének függvénye. Az elektromos vezetőképesség mérésre gyakorolt ​​hatása a műszer gyártmányától és típusától függően jelentősen eltér.

5.3 Alapfém vastagság

Mindegyik műszerhez van egy kritikus minimális alapfém vastagság, amely felett a méréseket nem befolyásolja a vastagság növekedése. Mivel ez a vastagság a szondarendszer örvényáram-generálási frekvenciájától és az alapanyag elektromos tulajdonságaitól is függ, ennek értékét kísérleti úton kell meghatározni, hacsak a gyártó másként nem rendelkezik.

Az örvényáram generálás magyarázata és a szükséges minimális alapanyagvastagság (dmin) kiszámítása az A mellékletben található.

Más információ hiányában azonban a minimális alapanyagvastagság, dmin, a következő egyenletből becsülhető meg: dmin = 2,5 δ0, ahol δ0 az alapanyag szabványos behatolási mélysége (lásd A.1).

5.4 Éleffektusok

Az örvényáramú műszerek érzékenyek lehetnek a próbadarab felületi kontúrjának hirtelen változásaira. Ezért előfordulhat, hogy az élhez vagy sarokhoz túl közel végzett mérések nem érvényesek, kivéve, ha a műszert kifejezetten ilyen mérésekre kalibrálták (lásd a 6.2.4. pontot és a B mellékletet).

MEGJEGYZÉS Az ISO 21968 szabvány fázisérzékeny módszerével összehasonlítva az amplitúdóérzékeny örvényáramú műszereket lényegesen erősebben érinthetik az élhatások.

5.5 Felületi görbület

A méréseket a próbatest görbülete befolyásolja. A görbületnek ez a befolyása jelentősen változik a műszer és a szonda gyártmányától és típusától függően, de a görbületi sugár csökkenésével mindig hangsúlyosabbá válik. Ezért előfordulhat, hogy az ívelt próbatesteken végzett mérések nem érvényesek, kivéve, ha a műszert kifejezetten a kérdéses felületi görbületre kalibrálják, vagy speciális szondát használnak, amely kompenzálja a felületi hatást.

5.6 Felületi érdesség

A méréseket az alapanyag és a bevonat felületi topográfiája befolyásolja. A durva felületek szisztematikus és véletlenszerű hibákat is okozhatnak. A véletlenszerű hibák csökkenthetők, ha többszöri mérést végeznek, minden mérést más helyen végeznek, majd kiszámítják az adott méréssorozat átlagértékét.

Ha az alapanyag durva, akkor a műszer nullát kell ellenőrizniral helyek a bevonat nélküli, durva alapanyag egy tipikus mintáján. Ha nem áll rendelkezésre tipikus bevonat nélküli alapanyag, a próbadarab bevonatát legalább a terület egy részén le kell csupaszítani olyan vegyi oldattal, amely nem támadja meg az alapanyagot.

MEGJEGYZÉS Az ISO 21968 szabvány fázisérzékeny módszerével összehasonlítva az amplitúdóérzékeny örvényáram mérést nagyobb mértékben befolyásolhatja az alapanyag érdessége.

5.7 Felemelő hatás

Ha a szondát nem közvetlenül a bevonatra helyezik, a szonda és a bevonat közötti rés ("leemelés") befolyásolja a bevonat vastagságának mérését. A mért vastagság megegyezik a bevonat vastagságával, plusz a további „lehúzási” hézaggal. A leválás véletlenül is létrejöhet, pl. idegen részecskék jelenléte a szonda és a bevonat között. A szonda hegyét gyakran ellenőrizni kell a tisztaságért.

5.8 Szondanyomás

Az a nyomás, amellyel a szondát a próbadarabra alkalmazzák, befolyásolja a műszer leolvasását, ezért azt állandóvá kell tenni. Ez a nyomáshatás jobban észrevehető, ha a bevonat puha. A legtöbb kereskedelemben kapható műszer állandó nyomású szondával van ellátva.

5.9 Tapintó dőlésszöge

Ha a gyártó másként nem rendelkezik, a szondát a bevonat felületére merőlegesen kell felvinni, mivel a szonda merőlegestől való eldöntése mérési hibákat okozhat. kezében jig.

5.10 Hőmérséklet-hatások

Mivel a hőmérséklet-változások befolyásolják a szonda jellemzőit, megközelítőleg ugyanolyan hőmérsékleti feltételek mellett kell használni, mint a kalibráláshoz, kivéve, ha a szonda rendelkezik beépített hőmérséklet-kompenzációval.

5.11 Közbenső bevonatok

Egy közbenső bevonat jelenléte befolyásolhatja a bevonat vastagságának mérését, ha az adott közbenső bevonat elektromos jellemzői eltérnek a bevonat vagy az alapanyag elektromos jellemzőitől. Ha mégis van eltérés, akkor a méréseket ezen kívül a dmin-nél kisebb közbenső bevonatvastagság is befolyásolja. Ha a vastagság nagyobb, mint dmin, akkor a közbülső bevonat, ha nem mágneses, kezelhető alapanyagként. Megállapítást nyert, hogy egyes, több frekvencián működő szondarendszerekkel rendelkező műszerek felső és közbenső bevonatokat is képesek mérni.

A bevonat vastagságának mérése
NEMZETKÖZI SZABVÁNY
ISO 2360